A házirend a Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző Iskola közösségének szabályrendszere.

A jelen dokumentumban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok és az SZMSZ szerint kell eljárni, a lehetőségek szerint figyelembe véve a Diákjogi Charta előírásait.

A házirend szabályainak megtartása az iskola minden tanulójára és dolgozójára kötelező.

A házirendben meghatározott szabályokat kell alkalmazni az intézmény által szervezett iskolán kívüli programokon is.

 
1.    A tanulók jogai és kötelességei

1.1.    A tanuló jogai és gyakorlásuk módja:

1.1.1.    A tanulók nagyobb közösségének számít a tanulók 20 %-a.

1.1.2.    A tanulónak joga van tanulni, a tanórákon részt venni, de magatartásával nem zavarhatja a tanítási óra menetét.

1.1.3.    Igénybe veheti az iskola tulajdonában, használatában lévő eszközöket, az iskolai létesítményeket (szertár, könyvtár, számítógépterem, tornaterem stb.) szorgalmi időben – az egyes helyiségekre előírt szabályok betartásával – az éves munkatervben meghatározott rend szerint.

Képességeinek, adottságainak, érdeklődésének megfelelő oktató foglalkozásokba kapcsolódhat be (szakkör, művészeti kör, felvételi és érettségi előkészítő, verseny felkészítő foglalkozás). A körök minimális indítási létszáma 10 fő, ennél kisebb létszámra az igazgató engedélyt adhat. A diákkörök működési rendjét a diákkörvezető határozza meg.

Szaktanári javaslatra részt vehet a tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön, sportversenyeken stb.

1.1.4.    A választható tantárgyak, vizsgatárgyak közül választhat.

A tanuló a pedagógiai programban meghatározott tantárgyak közül választhat az egyes évfolyamokon. A következő tanévre vonatkozó tantárgyválasztás az erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével történik legkésőbb május 20-ig. Az igazgató legkésőbb június 15-ig értesíti a tanulót, hogy elfogadja-e a tanuló tantárgyválasztását.

A tanuló a választott tantárgyat legalább egy tanéven át köteles tanulni. A tanuló és a szülő írásbeli kérelme alapján, különösen indokolt esetben, legkésőbb minden tanév szeptember 30-ig az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló módosítsa tantárgyválasztását.
Az iskola nem tudja biztosítani a szabad pedagógusválasztás lehetőségét.

1.1.5.    Személyiségi jogait, emberi méltóságát ne érje sérelem. Védelmet kell kapnia a fizikai és lelki erőszakkal szemben. Testi fenyítésnek, megalázó büntetésnek nem vethető alá.

1.1.6.    Hozzájuthat a jogai gyakorlását segítő információkhoz.

Az információszerzés forrásai:
·           az IDB érdekvédelmi felelőse
·           osztályfőnök
·           ifjúságvédelmi felelős
·           igazgató, igazgatóhelyettesek
·           internet
 
1.1.7.    Indokolt esetben, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön.

1.1.8.    Az emberi méltóság tiszteletben tartásával nyilvánítson szabadon véleményt minden -az iskolai életet érintő- kérdésről, eközben javaslatot tehessen, javaslatára választ kapjon a címzettől. A véleménynyilvánítás osztályfőnöki órán, igazgatói fogadóórán, iskolai közgyűlésen történhet. Kérdéseit az IDB érdekvédelmi felelősén keresztül is eljuttathatja az igazgatóhoz. A válaszadás a kérdezőnek közvetlenül történik.

1.1.9.    Választó és választható a diákönkormányzatba, a törvényi feltételek szerint a diákönkormányzathoz fordulhat érdekképviseletért.

1.1.10.    Jogai megsértése esetén eljárást indíthat. Érdeksérelem esetén első lépésben a szaktanárhoz és/vagy osztályfőnökhöz, második lépésben az igazgatóhoz és/vagy igazgatóhelyetteshez fordulhat, majd igénybe veheti a közoktatási törvényben meghatározott jogorvoslati lehetőségeket.

1.1.11.    Az iskolai diákönkormányzat és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás:
·           - az iskolavezetés szükség szerint részt vesz az IDB ülésein
·           - évente egy alkalommal diákközgyűlés.

Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi.

A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti.

A diákközgyűlés az iskolai diákönkormányzat döntése alapján küldöttközgyűlésként is megszervezhető, amelyen részt vehetnek az osztályok küldöttei (két-két fő) és a diákkörök egy-egy képviselője.

A diákközgyűlésen hozott döntések végrehajtására a diákönkormányzat működési szabályzatában meghatározottak az irányadók.

1.1.12.    A Diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap időpontjáról, programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolarádió, iskolaújság, faliújság) tanulói vezetőjének megbízásáról.
Az egy tanítás nélküli munkanap - a Diáknap - költségeit a diákmozgalom fedezi.

1.1.13.    Az iskolai média (iskolarádió, iskolaújság) működési rendjét az IDB határozza meg a nevelőtestület egyetértésével – minden év szeptemberében.

1.1.14.    A diáksport iskolai támogatása az éves jóváhagyott költségvetés szerint történik.
Ez a támogatás kiegészülhet a patronáló tagok pénzbeli felajánlásaival.

1.1.15.    A tanulói jogokat az első tanév megkezdésétől gyakorolhatják (kivéve a nyári iskolai rendezvényeket, felkészítő foglalkozásokat, gólyatáborokat).

1.1.16.    A tanulók és a szülők jogai nem csorbíthatják a tanárok általános emberi jogait, különös tekintettel a személyiségi jogokra, a jó hírnévhez való jogra.

Ezen jogok megsértése esetén az intézmény vezetője vizsgálatot kezdeményezhet.

1.2.       A tanuló kötelességei

1.2.1.    Vegyen részt a kötelező tanórákon, a számára kötelezően előírt iskolai rendezvényeken, a szakmai gyakorlatokon, valamint az önként választott foglalkozásokon.

1.2.2.    Képességei és legjobb tudása tegyen eleget -rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással- tanulmányi kötelezettségének.

1.2.3.    Tartsa be a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások; az iskola vagy az iskola által használt helyiségek, az iskolához tartozó létesítmények rendjét.

1.2.4.    Az iskolai munkához szükséges felszerelést minden tanuló köteles magával hozni.

1.2.5.    A szakközépiskolai szakképző évfolyamos tanulók kivételével minden tanuló köteles az ellenőrző könyvét magánál tartani, feleléskor a kapott osztályzatot bejegyezni, szülőjével (gondviselőjével) legalább havonta aláíratni. (A szaktanár ellenőrzi.)

1.2.6.    Tartsa be a különböző foglalkozási helyekre (számítógépterem, szaktanterem, gyakorlati munkahely, könyvtár stb.) vonatkozó használati, kezelési, magatartási előírásokat!

1.2.7.    Óvja saját és társai testi épségét, egészségét. Ha veszélyes állapot kialakulását észleli, jelentse a legközelebb lévő pedagógusnak, vagy az iskola más alkalmazottjának.

1.2.8.    Tartsa tiszteletben az iskola felnőtt dolgozóinak és diáktársainak emberi méltóságát, alapvető emberi jogait! Adja meg mindenkinek a kellő tiszteletet!
A tanulók legyenek udvariasak, előzékenyek, segítőkészek, viselkedjenek kultúrált módon és kerüljék a durva beszédet!

1.2.9.    Őrizze meg és óvja az iskola berendezési tárgyait, az oktatás eszközeit!

1.2.10.    Az osztályfőnök megbízása alapján hetesi és ügyeletesi feladatokat lát el.

1.2.11.    Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben az iskolának vagy a gyakorlati munkahelynek jogellenesen kárt okoz, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell helytállnia.

1.2.12.    Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi -a Közoktatási Törvény eljárási rendje szerint,- fegyelmi eljárást kell kezdeményezni ellene. Súlyos jogellenességnek számít: az agresszió, a verekedés, a lelki terror, a zsarolás, a durva, trágár hangnem, törvényellenes cselekedet, amit az iskolában folytat, lopás, kábítószer-fogyasztás és -terjesztés, alkohol behozatala az iskolába, alkohol fogyasztása, gyógyszerrel, fegyverrel, mérgező anyaggal való visszaélés, bármilyen dohányzásra vonatkozó szabályok megszegése.

Ezek a cselekmények rendőrségi feljelentés tárgyát is képezhetik.

2.    Iskolai munkarend, magatartási szabályok
 
2.1.    Munkarend: tanítási órák, óraközi szünetek:

2.1.1.    A tanítás naponta 8:00 órakor kezdődik.

Minden tanulónak - kivéve, ha aznap nincs első órája- 7.50-ig kell megérkeznie az iskolába. Ez alól az igazgató a tanuló kérésére felmentést adhat.

Aki erre az időpontra indokolatlanul nem érkezik meg az iskolába vagy a tanóráról késik, az ellen fegyelmező intézkedést kell kezdeményezni az alábbiak szerint:

·             3 alkalom után osztályfőnöki figyelmeztető
·             6 alkalom után osztályfőnöki intés
·             10 alkalom után  igazgatói figyelmeztetés
·             13 alkalom után  igazgatói intő
·             15 alkalom után  nevelőtestületi intő
·             20 alkalom után  fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdő időpontjára nem érkezik meg a tanterembe, késik, amit igazolnia kell a mulasztások igazolására vonatkozó szabályok szerint. A késést és annak időtartamát a szaktanár bejegyzi az osztálynaplóba. Amennyiben a késések időtartama eléri a 45 percet, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül, amit az osztályfőnök jegyez be az osztálynaplóba az általa készített összesítés alapján.

Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.

2.1.2.    A tanulók az iskolába érkezéskor 7.15-től foglalhatják el osztálytermüket.

2.1.3.    A kerékpárral, motorkerékpárral érkezők a járművüket csak az erre a célja kijelölt helyen (tornaterem melletti tárolóban) lezárva tarthatják. A kerékpártároló lezárásáról a tanuló köteles gondoskodni.

2.1.4.    Minden tanuló az osztályban lévő fogasokon, illetve a kijelölt szekrényekben helyezheti el a kabátját.

A tanteremből távozáskor a tanulók minden holmijukat vigyék magukkal a foglalkozás helyére. Az őrizetlenül hagyott felszerelési- és értéktárgyakért, pénzért az iskola semmilyen felelősséget nem vállal.

2.1.5.    A tanítási óra kezdetét és végét csengetés jelzi. Az óra időtartama 45 perc. A tanítási órák között szünetek vannak. A csengetés rendje és az óraközi szünetek:

                        1. óra       8:00   -   8:45
                        2. óra        8:55  -   9:40
                        3. óra        9:55  - 10:40
                        4. óra       10:50 - 11:35
                        5. óra       11:45 - 12:30
                        6. óra       12:40 - 13:25
                        7. óra       13:30 - 14:15

0. órát csak külön engedéllyel lehet tartani.

2.1.6.    Becsengetés után a tanulók a tanteremben tartózkodva, a helyükön ülve a munkához szükséges felszerelést előkészítik, és csendben várakoznak a tanárra.

2.1.7.    Az osztály a tanterembe belépő tanárokat felállva fogadja, s a hetesek jelentését így hallgatja végig. Az óra végén ugyancsak felállva búcsúznak a távozó tanártól.

2.1.8.    A tanítás befejezésekor az osztálytermükből távozó tanulók kötelesen a székeket a tanulóasztalokra felhelyezni.

2.1.9.    A nappali tagozaton a második szünet előtti jelző csengetés után hangzanak el a hivatalos hirdetések a hangosbemondóban.

2.1.10.    Az óraközi szünetekben a tanulók a tanteremben, a zsibongóban, az aulában vagy jó idő esetén az udvaron tartózkodhatnak.

2.1.11.   Az iskolarádió zenés műsora az aulában hallgatható. A tanteremben lévő hangszórók csak az iskolai hirdetések számára vehetők igénybe.

2.1.12.   Szaktanteremben csak tanár vezetésével tartózkodhatnak a tanulók, ezért ott, órakezdés előtt a folyosón felsorakozva kell várni a tanárt.

2.1.13.   A tanítás kezdete és befejezése közötti időben a tanuló az iskola területét csak tanári engedéllyel hagyhatja el.

2.1.14.    A korrepetálásra, szakkörre vagy más délutáni foglalkozásra, ill. a járművükre váró tanulók az alábbi helyeken várakozhatnak:

·           az aulában
·           a zsibongóban
·           a könyvtárban
·           az udvaron
Ugyanez vonatkozik azokra a tanulókra is, akiknek valamilyen okból lyukas órájuk van.

2.1.15.    Az iskola főbejárata 7.30-tól 14.30-ig; 7.30  előtt és 14.30 után az oldalbejáró van nyitva.
A gazdasági bejáratot tanulók nem vehetik igénybe.

2.1.16.    A tanulók heti váltásban -egy hétig két fő- hetesi teendőket látnak el. A hetes feladatai:

·      Órák előtt ügyel az osztály rendjére.
·    Ha a becsengetés után 10 perccel a tanár nem jelenik meg az órán, erről köteles az ügyeletes vezetőt tájékoztatni.
·     Gondoskodik a tábla tisztántartásáról.
·  Az óra kezdetekor jelentést tesz a tanárnak az osztály létszámáról, és a hiányzó tanulókról.
·     A tanítás után átadja a termet az ott tanító tanárnak.
·     Minden óraközi szünetben kiszellőzteti a tantermet.
·   Ügyel az osztályterem tisztaságára, különös gondossággal ellenőrzi a tisztaságot a tanítás befejezése után. A rendetlenséget megszünteti vagy megszüntetteti.
·     A tanítás után a tanteremben hagyott tárgyakat leadja a portára.
·     Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz.
·    A hetesek gondoskodnak arról, hogy a tantermet rendben hagyja ott a tanulócsoport. Feladataik elvégzését az utolsó órát tartó tanár ellenőrzi.

2.1.17.    A tanulók a tanév rendjében meghatározott ügyeleti beosztás szerint, az osztályfőnök megbízása alapján ügyeletet látnak el.

A diákügyelet rendje és a diákügyeletesek feladatai:
·    A tanítási napokon két tanuló látja el a portai ügyeletet 730- 1420-ig iskolai egyenruhában. A tanulói portánál csak az ügyeletesek tartózkodhatnak.
·    A portaügyeletet bukásra álló tanuló nem láthatja el.
·    Az épületbe bejövő látogatót fogadja, nevét a füzetbe beírja, majd elkíséri a keresett iskolai dolgozóhoz. Amennyiben a keresett személy nincs a helyén, a látogató a büfé melletti zsibongóban, az aulában vagy a tanári folyosón várakozhat.
·    A tanuló az épületben látogatót nem fogadhat. Kivételes esetben erre az ügyeletvezető engedélyt adhat.
·    Az elkésett tanulók diákigazolvánnyal igazolják, hogy az iskolánk tanulói.
·    Az ügyeletes beírja a későn érkezőket az erre rendszeresített füzetbe.
·    Becsengetés után ellenőrzi a WC-k rendjét.
·    Amennyiben bárhol rendellenességet észlel azonnal jelenteni köteles az iskolavezetés ügyeletesének.
·  A portaügyeletet ellátó tanulók az iskola hivatalos képviselői, ehhez méltóan viselkedjenek.
·    A tanítás után ellenőrzik a tantermek rendjét.

2.2.       Magatartási szabályok
2.2.1.    A tanuló külső megjelenése, öltözködése, magatartása feleljen meg az általános erkölcsi- és illemszabályoknak. Az iskolában nem szabad olyan ékszert, műkörmöt viselnie a tanulónak, amely őt a testnevelési órán vagy más iskolai tevékenységében akadályozná.

2.2.2.    Felszerelése a testnevelés órán: tornacipő, tornanadrág, pálffys póló, esetenként melegítő

2.2.3.    Az iskolai egyenruha:
·    lányoknak: sötétkék vagy fekete szoknya vagy hosszú szövetnadrág (kivéve farmer), fehér ingblúz, kék sál, kitűző
·    fiúknak: sötétkék vagy fekete hosszú szövetnadrág (kivéve farmer), fehér ing, kék nyakkendő, kitűző.
2.2.4.    Az iskolai egyenruha viselésének alkalmai:
·           tanévnyitó, tanévzáró ünnepély
·           társadalmi évfordulók iskolai ünnepei
·           ballagási ünnepély
·           az iskola diákságának, diákönkormányzati szerveinek iskolán kívüli képviselete
·           portai ügyelet
·           amikor külön elrendelik.

3.    Mulasztás, igazolás

3.1.     A tanuló mind az elméleti, mind a gyakorlati foglalkozásokon köteles részt venni. Az előre nem látható események (betegség, közlekedési nehézségek stb.) kivételével a tanuló csak előzetes engedéllyel maradhat távol az iskolai foglalkozásokról. Az engedélyt a következőktől kell kérnie:
·    ha egy tanítási óráról van szó, az illetékes szaktanártól
·    ha több óráról ill. egy-három napról, akkor az osztályfőnöktől
·    gyakorlati napon belül egy vagy több óráról a gyakorlati oktatótól, illetve a szakoktatótól kell kéredzkedni, egész napról pedig a gyakorlati oktatás vezetőjétől (ebben az esetben a távolmaradást engedélyező az ellenőrző könyv útján értesíti az osztályfőnököt)
·    három napot meghaladó távolmaradást az igazgató engedélyezhet.

3.2.    Az engedélykérés módja (a szakközépiskolai szakképző évfolyamosok kivételével): a szülő által aláírt kérelem az ellenőrzőben. A szakközépiskolai szakképző évfolyamos tanulók személyesen és előzetesen az osztályfőnöktől kérhetnek engedélyt a távolmaradásra. Az ilyen módon engedélyezett hiányzás tanévenként/tanulónként nem haladhatja meg a három napot.

3.3.    Távolmaradási engedély adható sportegyesület kérésére is.

3.4.    Nem igazolhatja szülő a hiányzást a félév és az év vége előtti két hétben, továbbá a témazárók napjain.

3.5.    Egynapos iskolai elfoglaltság miatt a gyakorlati oktatás alóli felmentést és a vállalati program miatt elméleti oktatás alóli felmentést a gyakorlati oktatásvezető adhat.

3.6.    Az előre nem engedélyezett hiányzást utólag igazolni kell, mégpedig lehetőleg a hiányzást követő első napon, legkésőbb a hiányzást követő első osztályfőnöki órán. Ha a hiányzás a gyakorlati oktatásról történt, a hiányzást a gyakorlati oktatónál, illetve szakoktatónál is igazolni kell a hiányzást követő első gyakorlati oktatási napon. Ha ennek a kötelezettségének a tanuló nem tesz eleget, mulasztott órái igazolatlannak minősülnek.
 
3.7.       Az igazolás dokumentumai:
·    orvosi igazolás
·    hatósági igazolás
A dokumentumokat az osztályfőnöknek kell bemutatni, majd szükség esetén a gyakorlati munkahelyen leadni.

3.8.    Az igazolás jellegétől függetlenül minden mulasztást be kell jegyeznie az ellenőrző könyvbe, s a bejegyzést a szülővel láttamoztatni kell.

3.9.    Az igazolás ténye és módja nem érinti a szülőnek azt a kötelezettségét, hogy ha a tanuló előzetes engedély nélkül hiányzik, erről a hiányzás első napján értesíteni kell az iskolát, illetve a gyakorlati helyet.

3.10.   Eljárás igazolatlan mulasztás esetén:


3.11.    Egy-egy órás igazolatlan mulasztás többszöri ismétlődése esetén az egy fokkal szigorúbb fegyelmező intézkedést kell alkalmazni.
3.12.    Az osztályfőnök a következő esetekben küld írásbeli értesítést:

A szülőnek:
·    ha a tanköteles tanuló első alkalommal mulaszt igazolatlanul
·    ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri
A lakóhely szerint illetékes jegyzőnek:
·    ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát meghaladja.

3.13.    Ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti tanítási óráktól való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, szakképzési évfolyamon az elméleti vagy a gyakorlati képzési órák 20 % - át, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyakból osztályozó vizsgát tegyen, illetve az előírt gyakorlati követelményeket a következő tanév megkezdéséig pótolja.

Ha a tanuló hiányzása (igazolt és igazolatlan együttesen) eléri egy tantárgy éves óráinak 30 % - át a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület írásbeli kérelemre engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

A nevelőtestület annak a tanulónak engedélyezheti – írásbeli kérelem alapján - az osztályozóvizsga letételét, aki a tanév során igazolatlanul nem mulasztott.

Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

3.14.    SZKT, OSZTV és OKTV versenyekre adható felkészülési idő:
·    iskolai fordulóra az iskolai verseny napja, függetlenül attól, hogy délelőtt vagy délután van - e a verseny
·    megyei fordulón résztvevő tanulók 1 nap
·    országos elődöntőre 2 nap
·    az országos döntőre 3 nap
·    állami nyelvvizsgák esetén a vizsga napja és a vizsga előtti nap, de nyelvenként évente csak egy alkalommal.
 
4.    Az iskola helyiségeinek és területének használata

4.1.    Az iskola nyitvatartási rendje:
·    Munkanapokon 600 – 2200 óráig.
·    Hétvégén és munkaszüneti napokon zárva.
·    Őszi, téli, tavaszi, nyári szünetekben 700 órától 1800 óráig.

4.2.    A diákönkormányzat feladatainak ellátásához az iskola és kollégium létesítményeit térítésmentesen használhatja feladatai ellátásához, amennyiben az az iskola és a kollégium működését nem zavarja.

4.3.    Az iskola területét, helyiségeit, eszközeit a tanulók és dolgozók a tanítási időn kívül is használhatják. Ezek használatának elsődleges célja az oktatás hatékonyságának elősegítése, ezért használatuknál elsőbbséget élvez az oktatási tevékenység.

Tanítási időn kívüli használatnál az elsőbbségi sorrend a következő:

·           tanulmányi célú igénybevétel,
·           saját tanuló, dolgozó általi igénybevétel,
·           külső használók általi igénybevétel.

Az iskola számítástechnika termeit és egyéb szaktantermeit, valamint a tornatermet csak tanári felügyelet mellett lehet használni.

A használat idejéről és módjáról az éves munkaterv rendelkezik.

4.4.    Az iskola létesítményei hasznosításából eredő bevételek felhasználásáról – a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – az iskolavezetés dönt.

4.5.    A létesítmény-használattal kapcsolatos munkavédelmi, tűzvédelmi, baleset megelőzési szabályok az SZMSZ megfelelő szabályzatai.
   
5.    A tanulók jutalmazása

5.1.    Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

·    példamutató magatartást tanúsít, vagy
·    folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy
·    az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy
·    iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális. stb versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy
·    bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,
az iskola jutalomban részesítheti.

5.2.    Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

·           szaktanári dicséret,

·           osztályfőnöki dicséret,
·           igazgatói dicséret,
·           nevelőtestületi dicséret.

5.3.    Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:

·           szaktárgyi teljesítményért,
·           példamutató magatartásért,
·           kiemelkedő szorgalomért,
·           példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért
·           sport teljesítményért vagy sporttevékenységért
·           kulturális tevékenységért dicséretben részesíthetők.

5.4.    A tanuló bizonyítványába beírásra kerülő dicséretekről a nevelőtestület az osztályozó értekezleten dönt.

5.5.    Az egyes tanévek végén, valamint a több éven át kiemelkedő eredményt elért tanulók, illetve a tanulmányi versenyek helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kaphatnak, melyet a ballagáson vagy tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

5.6.    A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

5.7.    A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult pedagógus, igazgató vagy nevelőtestület dönt.

5.8.    A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.
   
6.    A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

6.1.    Azt a tanulót, aki

·           tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy
·           a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy
·           igazolatlanul mulaszt, vagy
·           bármely módon árt az iskola jó hírnevének
fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni.

6.2.    Az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei elvárják – a munkerőpiac szempontjából – fontos személyiségvonások kialakítását a szakképző évfolyamo(ko)n. Ennek elérése érdekében különös prioritást nyert a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.tv. 12.§-a, aminek következtében a tanulóktól különösen meg kell követelni az eredményes és hatékony munkát, továbbá azt a magatartást, mellyel elősegíthető az osztályban tanulók szakmai fejlődése. Ezért különösen fegyelmi vétséget követ el az a tanuló, aki a fent nevezett jogszabályt megsérti. A tanulmányi kötelezettség nem megfelelő teljesítése esetén szigorú fegyelmező intézkedésben kell részesíteni a tanulót.

6.3.    Az iskolai fegyelmező intézkedés formái:

·           szaktanári figyelmeztetés,
·           osztályfőnöki figyelmeztetés
·           osztályfőnöki intés,
·           igazgatói figyelmeztetés,
·           igazgatói intés,
·           nevelőtestületi intés.

6.4.    Az iskolai fegyelmező intézkedés kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.

6.5.    A felsorolt fegyelmező intézkedések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult pedagógus, igazgató illetve a nevelőtestület dönt.

6.6.    A fegyelmező intézkedést írásba kell foglalni, és azt az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni (kivéve a nagykorú tanulókat), illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.
   
7.    A szociális támogatás, tankönyvtámogatás megállapításának és felosztásának elvei

7.1.    A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, - amennyiben erre az iskola jogosult -, a szociális bizottság dönt, a tanuló illetve a szülő kérelme és az osztályfőnök javaslata alapján.

A szociális bizottság tagjai:

·    az iskola közismereti és nevelési igazgatóhelyettese,
·    az ifjúságvédelmi felelős pedagógus,
·    az iskolai diákönkormányzat képviselője.

7.2.    A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló:

·           akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 75 %-át,
·           akinek magatartása és tanulmányi munkája megfelelő,

7.3.    A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevétel kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni.

7.4.    A segélyek szétosztásának rendje:

A segélyek szétosztására az év során két alkalommal kerül sor:
·    az egyikre ősszel október-november folyamán. Ekkor általában a 9., 10. évfolyamos tanulókat részesítjük segélyben, mivel ilyenkor az iskola kezdés ezen tanulóknak nagyobb anyagi megterhelést jelent.
Ugyancsak figyelembe vesszük a tanulók szociális helyzetét év elején a tankönyvsegélyek szétosztásakor is.
·    a másodikra márciusban-áprilisban kerül sor. Ezen általában a 11., 12., 13., 14. évfolyamos tanulókat részesítjük segélyben, mert év végén a végzős osztályokra hárul nagyobb anyagi megterhelés.
Különösen indokolt esetben év közben is sor kerülhet segélyezésre.

7.5.       A segélyekről való döntés menete:

·    A segélykérés formanyomtatványon történik, amely a tanuló szociális helyzetére vonatkozó kérdéseket tartalmaz. A nyomtatványokat a gyermek- és ifjúsági felelős az osztályfőnökökön keresztül juttatja el a tanulókhoz.
·    Első lépcsőként az ODB titkár és az osztályfőnök véleményezi a segélykérés jogosságát.
·    Második lépcsőként a beérkező igények alapján a szociális bizottság dönt a segélyek szétosztásáról.

7.6.    A megítélt támogatás mértékéről az osztályfőnök a szülőt a tanuló ellenőrzőjében értesíti.

7.7.    Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatásban azok a tanulók részesülhetnek, akik szociális körülményeik miatt rászorulnak a segélyezésre.

Az évente rendelkezésre álló segélykeret legalább 25 %-át tartós tankönyvek vásárlására kell fordítani, amelyeket a tanulók a könyvtárból egész tanévre kikölcsönözhetnek. A fennmaradó pénzösszeget lehet a rászorulók között elosztani.
 
Az elosztás elvei a következők:
·    Az iskolai keretet először az osztályok között kell felosztani a tankönyvköltség arányában.
·    Az osztálykeretből az egyes tanulók a szociális rászorultság mértékének megfelelően részesülhetnek legfeljebb a tényleges tankönyvköltségük összegéig.

A támogatást az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet igényelni az iskolavezetés által meghirdetett időpontban.
   
8.    Egyéb szabályok

8.1.    Szervezetre káros élvezeti cikket a tanuló nem fogyaszthat. A tilalom kiterjed a tanítási idő teljes tartamára, az iskola egész területére, valamint minden iskolai rendezvényre.

A nagykorú tanulók számára a dohányzás engedélyezett. A dohányzásra kijelölt hely az iskola épületének bejáratától balra eső beugró rész.

8.2.    A titkárságon és a gazdasági hivatalban a tanulók a szünetekben intézhetik hivatalos ügyeiket ellenőrző könyvük, ill. személyi vagy diákigazolványuk felmutatásával.

8.3.    Az iskolaorvos rendelési napjait minden tanévben közöljük a tanulókkal. Az iskolaorvosi vizsgálaton akkor kell megjelennie a tanulónak, amikor őt az orvos berendeli. (kivétel a baleset vagy a hirtelen rosszullét).

A tanuló saját maga is kezdeményezheti az orvosi vizsgálatot, ill. tanácsadást, ha ennek feltétlenül szükségét érzi. Ilyenkor 8,00 óra előtt be kell írnia a nevét és osztályát a portán erre a célra szolgáló füzetbe, az orvost a 11.35-kor kezdődő szünetben keresheti fel..

A tanulók minden esetben ellenőrző könyvvel menjenek az iskolaorvosi rendelésre, amelyben az orvos igazolja a megjelenést.

Akiket az iskolaorvos szakrendelésre utal, azok kötelesek oda egy héten belül – lehetőleg tanítási időn kívül – elmenni, s a leletet a következő rendeléskor az iskolaorvosnak bemutatni. Az iskolaorvosi rendelésen lévőket a hetes köteles az órát tartó tanárnak bejelenten, aki a hiányzókat bejegyzi a naplóba- kivéve a kötelező orvosi vizsgálaton résztvevőket.

8.4.    A könyvtár nyitva tartását úgy kell megszervezni, hogy a tanulók és a pedagógusok azt minden tanítási napon igénybe tudják venni. A könyvtár szolgáltatásait a könyvtári órákon és rendezvényeken kívül a tanuló egyénileg is igénybe veheti a nyitvatartási időben.

A nyitvatartási időt az éves munkaterv tartalmazza.

Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönzött dokumentumot elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést fizet. Aki határidőre nem viszi vissza a dokumentumokat, azok ellen a könyvtárostanár fegyelmező intézkedést kezdeményezhet.(1. számú melléklet)

8.5.    A tanulóknak a testnevelési órán az előírt tornafelszerelésben kell megjelenniük. Mivel a tornaterembe tornacipő nélkül belépni tilos, tornaórára az állandó felmentetteknek is tornacipőt kell felvenniük. A testnevelési óra alól felmentést csak orvos adhat. Aki ilyen felmentéssel rendelkezik, annak csak tornacipőt kell felvennie. Egyéb esetben alkalmi felmentés egész óráról nincs, legfeljebb egyes gyakorlatok elvégzése alól.

A testnevelés óra idejére az öltözőt a hetesnek be kell zárnia. Az óra kezdetét jelző sípszóig az öltözőben csendesen kell várakozni. A tornateremben tanári felügyelet nélkül tartózkodni tilos!
 
Fegyelmező intézkedést kell kezdeményezni a tanuló ellen, ha nincs felszerelése az alábbiak szerint:
·    2 alkalom után szaktanári figyelmeztető
·    5 alkalom után osztályfőnöki figyelmeztető
·    8 alkalom után osztályfőnöki intés
·    10 alkalom után  igazgatói figyelmeztetés
·    13 alkalom után  igazgatói intő
·    15 alkalom után  nevelőtestületi intő
·    20 alkalom után  fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

Az óra befejezése után az osztály ismét az öltözőbe vonul. A tisztálkodás és a felöltözés után a helyiséget rendben, tisztán, szemétmentes állapotban, a villanyt lekapcsolva kell elhagyniuk. Mindezekért a hetes a felelős.

8.6.    Mobiltelefonokat tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, iskolai ünnepségeken kikapcsolt állapotban vagy néma üzemmódban a táskában kell tartani. Használatuk csak óraközi szünetekben engedélyezett.

8.7.    A tanuló a tanórán csak a szaktanár által engedélyezett eszközöket használhatja.

8.8.    Egy tanítási napon egyetlen osztály sem kötelezhető három dolgozatnál több megírására. Dolgozatnak minősül a témazáró dolgozat. A pedagógus dolgozatírási szándékát köteles a tanulókkal közölni, és a naplóban előre jelezni. Az osztály diákképviselője is nyilvántartást vezet a kitűzött dolgozatokról, és köteles a szaktanárnak jelenteni, ha az adott napra már más dolgozatot is kitűztek.

A megírt dolgozatot a tanár a megírástól számított 15 munkanapon belül köteles kijavítani. Addig új dolgozatot nem írathat, míg az előző dolgozatot nem értékelte.

A tanár köteles lehetővé tenni, hogy a szülő is megtekinthesse a kijavított dolgozatokat.

8.9.    Tanévenként legfeljebb két tanítási nap fordítható osztály, ill. tanulmányi kirándulásra a nem végzős osztályok esetében. Ennek lehetőségei: tanítási szünetek, az érettségi írásbeli időszaknak meghatározott napjai, a tanítás nélküli munkanapok.

A végzős osztályok esetében legfeljebb 2 tanítási nap használható fel kirándulásra szeptemberben vagy októberben.
   
9.    Záró rendelkezések

9.1.    Az iskola házirendjét a könyvtárban, az osztályban kifüggesztve helyezzük el annak érdekében, hogy a szülők, a tanulók és az iskola dolgozói azt szabadon megtekinthessék.

9.2.    A házirendet a 9. évfolyam tanulóival az első tanítási napon, szüleikkel az első szülői értekezleten ismerteti az osztályfőnök.

9.3.    A házirendről a tanulók és szüleik részére az iskola igazgatója, helyettesei és az osztályfőnökök kötelesek tájékoztatást adni. A Házirendről tájékoztatást kérni osztályfőnöki órákon, ill. szülői fogadóórákon és szülői értekezleteken lehet.

9.4.    A házirend felülvizsgálatára, módosítására - a házirend megalkotásában törvény alapján hatáskörrel rendelkezőknek: az igazgatónak, a nevelőtestületnek, a szülői munkaközösségnek, a diákönkormányzatnak - folyamatosan van lehetőségük, ugyanakkor szervezett és intézményes módon évente is sort kerítünk.

(Határidő: minden év december 31.).